2012. január 27., péntek

Tojásleves fürjtojással




A leves jó dolog és többnyire könnyen elkészíthető.
Ebben is az egyszerűséget szeretem.
Kevés alapanyaggal és jó adag szeretettel csodákat lehet művelni.
Itt van pl. ez a tojásleves: nagyon kevés hozzávaló, magas a szeretetértékkel.
A köménymag, só, bors, liszt és olaj kivételével mindennek ismerem az eredetét.
A tyúktojást Drága Erzsike néni tyúkjai tojták.
Szintén ismerőseinktől származnak a fürjtojások,  akik a fürjeket "családtagnak" tekintik.
(A fürjtojásról itt a bejegyzés).
 A többi hozzávaló az én kertemben termett.
A víz " tisztított ", erről is írok majd.
Főzés közben (is) mindig ég egy mécses a konyhában....

Ha belegondolok elég lenne nekem a zellerszár is ebédre, sőt!
Ki lehetne hagyni ezt a " főzősdit "  de ha egy nőnek családja van,
akkor kötelessége az Ő kedvükben járni. 
A másiknak azt kell adni, ami Neki kell és nem azt ami nekem.
Hiába adnék a legjobb indulattal csak tyúkhúrt az Édesapámnak,
ha Ő tyúkhúslevest akar enni, ugye? 
Hiába akarok a férjemmel csak hajdinát etetni, ha Ő szeretne egy borjúpörköltet,
ha én nem adok neki elmegy máshová.
Egyszer - egyszer belefér, de ha azt akarom vele etetni amit én szeretnék,
elüldözöm, elmegy oda ahol azt ehet, amit Ő szeretne.
Hiába nem akarom, hogy a Gyerek mekis hamburgert egyen ha Ő hamburgert szeretne,
hát csinálok itthon, egyszer - egyszer meg, a mekis is belefér.

Tehát főzök.
Mindennap, de nem bonyolítom túl.
Nekik az kell, hogy finom, élvezetes, magas minőségű legyen,
nekem, hogy "magasrezgésű" félelemtől, aggodalomtól mentes,
örömmel teli ételt tegyek az asztalra, hisz ez az én feladatom.
A Fiam "finom, béke, minőségű"nek nevezi a főztöm :)


Ezekért mindent meg is teszek.
Rendben tartom fizikailag, lelkileg, szellemileg magam.
Persze nálam is előfordul még, hogy "kibillenek" a lelki egyensúlyomból
(mert ugye nem vagyok angyal)
viszont ha rajtam múlik akkor főzés közben csak a szépet és jót engedem be magamba,
hisz én is bele kerülök az ételbe!
Sőt én vagyok a lényeg, illetve az aki elkészíti az ételt.
(Mit tud beletenni azaz ember, aki az állásáért aggódik, összeveszett a gyerekkel,
megcsalja a feleségét/férjét és folyamatosan szól a háttérben a tele-vízió?)

Járom a piacot, hogy rátaláljak azokra az emberekre, akikben nagy a szeretet
(mert csak azt tudjuk az ételbe is beletenni amink van),
saját kertet gondozok, amiben igaz, hogy nem termelem meg azt ami fedezné az egész ellátásunkat, viszont arra figyelek, hogy mindennap kerüljön olyan az asztalra ami ott termett.

Ismerjük a mondást "Ép testben, ép lélek" és azt is tudjuk, hogy "A halál a belekben lakozik".
Persze számolhatjuk a kalóriákat, méricskélhetjük a vitamin tartalmat,
vásárolhatunk bio-t  ez mind jó lehet, de a legfontosabb a szeretet!
Mennyi szeretetet tettek egy alapanyagba, mennyi szeretet kötődik hozzá és
én mennyi szeretetet tettem hozzá!!! 
Láttak-e Napfényt azok a tyúkok, örült-e a gazdájuk.
Örültem-e én, hogy táplálhatom a családom vagy szükséges rossznak tartom?
Persze érhet sok vád engem, persze tudom, hogy szerencsés vagyok,
de ne feledjük, mindig van másik út, mindig van választási lehetőség.
Hisz szabad akaratunk van, vagy nem igaz?




A zellerszár a kertből, még deres...




Tojásleves fürjtojással

Hozzávalók
4 ek. olaj
2 ek. liszt
1 ek. köménymag
2 db babérlevél
chili
bors
1 ek.szárított leveszöltség
5 kocka a Marokkói citromból
ugyan ebből a szükséges citromlés só
friss zellerzöld a kertből
5 db. tojás
4 db. fürjtojás
2 l víz






Az olajat fazékba tettem és odaraktam a tűzre.
A forró olajba beledobtam a köménymagot, babérlevelet és rászórtam a lisztet.
Együtt pirítottam őket, még a liszt vaj színűre váltott,  a fűszereknek így intenzívebb az ízük.
Ráraktam az összes többi hozzávalót a tojások és víz kivételével, megkevertem néhányszor és felöntöttem a vízzel. Hagytam, hogy megfőjön a leves.
Felütöttem a tyúktojásokat egy tányérba és villával összekevertem.
A kész levesbe öntöttem. Elzártam a tüzet.






A tálalásnál mindenki tányérjába egy-egy fürjtojást ütöttem, erre mertem a forró levest.
A fehérje azonnal megkeményedik, a sárgája viszont krémes marad.
Megszórtam apróra vágott zellerzölddel.







2 megjegyzés:

  1. Te jó ég, nagyon tetszenek a fotók! Meg ez a leves is :) Ami a szeretettel való főzést illeti, próbálj meg élesztős tésztát úgy dagasztani, hogy rossz a kedved, bánt valami- nem lesz a tésztája olyan, mint amikor pozitívan hozzáállva adod magad hozzá...

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm.
    Igen így van..., ekkor van az a nap, amikor nem kellett volna a konyhába menni.

    VálaszTörlés