Follow by Email

2012. február 28., kedd

Édesköményleves cipóban



Szeretem az édesköményt nyáron a kertben, csak úgy elrágcsálni, vagy fűszerezni. A kapható gumót, még sosem vettem, de most annyira olcsón kínálták, gondoltam megkockáztatom. Salátát szerettem volna, de meggondoltam, hisz nem volt túl karakteres az íze. Leves lett belőle. Finom leves, de ha legközelebb édeskömény ízre vágyom, bizony ki kell várnom a nyarat.

Sütöttem hozzá kiscipót, abban tálaltam, a cipó receptje a napokban...




Édesköményleves sok citromhéjjal, cipóban

 Hozzávalók
1 db édeskömény gumó
2 db öklömnyi krumpli
20 gr + 30 gr vaj
szárított fűszerkeverék
tengerisó
sok frissen őrölt bors
1 egész bio citromnak a lereszelt héja
0,5 dl tejszín
víz
-------------------
Tálaláshoz: frissen sült cipó





A krumplit megtisztítottam és apróra daraboltam. Az édesköményt megtisztítottam, a zöldjét félretettem, a húsát karikára felszeleteltem.
A fazékba tettem a 20 gr vajat és megolvasztottam. Ráraktam a krumplit, édesköményt és kevergetve pirítottam, majd sóztam, borsoztam és rászórtam 2 tk szárított bio fűszerkeveréket. Tovább kevergetve pároltam/pirítottam pár percig, majd ráöntöttem 1,5 l vizet. Fedő alatt puhára főztem. Elzártam a tüzet. A botmixerrel rusztikusra turmixoltam, mondjuk 70 % - át  igen, 30 % - át nem. Beleöntöttem a fél dl tejszínt, beledobtam a vajat ( Ha a végén olvasztunk a levesbe hideg vajat, selymesen krémes lesz. )
Egy citromot megmostam és az egész héját közvetlenül ( a végén ) a levesbe reszeltem. Beleraktam a kömény apróra darabolt zöldjét. Végül még egyszer őröltem rá borsot.
A már kihűlt cipók tetejét levágta a Fiam, a belsejüket kivájta ( megette! ). Tányérra tettük és ebbe mertük a levest, kétszer, vagyis amikor elfogyott, újra töltöttük. A cipók kiállták a próbát, a kétszeres töltés után is, végig ropogós maradt a héjuk.



6 megjegyzés:

  1. Nagyon szép képeket készítettél hozzá! Lehet, hogy szégyen, de én még soha nem kóstoltam az édesköményt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint írtam, én is a kerti zöldet ismertem. Hát, ízre közük nem sok van egymáshoz. Eme gumó ropogós volt, de az illóolaj tartalma nem sok.
      Nem is a leves volt a lényeg, hanem a cipó, amiről hamarosan. Szégyennek nem mondanám ( semmit sem ) én is ritkán csábulok, általában a helyi idény dolgokat részesítem előnyben.
      A harmadik kép a szíves, a kedvencem.

      Törlés
  2. A napon érlelt az igazi, jó ízű, illatú zöldség! Édesköményt én sem ettem, kiskertemben sem termett, szépen elmentünk egymás mellett. hallani természetesen, hallottam róla. Szerintem azért csökken gyorsan az illóolaj-tartalma, mert sokáig tárolhatták, te meg hozzá vagy szokva a frissen szedett kertihez. Vadánizsnak is nevezik- hasonlít az illatuk? Akkor süteményben is használható?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A friss igen, aki szereti az ízét, illatát, szerintem pl. túróval jól párosítható.
      Eredetileg egy narancsos, lilahagymás salátát akartam belőle.

      Törlés
  3. A cipóban tálalás nekem olyan bensőséges valamiért. Mindig eszembe jut róla a mese Mátyás király juhászáról, "amikor a levese elfogyott, felkiáltott:
    – Eb, aki a kanalát meg nem eszi! – azzal a jó puhára ázott kenyérhajat megfalatozta." Ti is megfalatoztátok a tányérotokat :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg bizony! Nagyon finom ropogós maradt, nem ázott el és tekintettel, hogy aránylag kicsiket készítettem nem is volt sok. Cipó recept a napokban.

      Mátyás az igazságos, mindig szerettem a bölcsességét ahogy a vele kapcsolatos mesékben ábrázolják.

      Törlés