2013. április 23., kedd

Lepénykenyér....




....ami olyan mint a tortilla, csak én búzalisztből készítem. 
Az eredeti tortilla egy különleges kukoricalisztből készül, nekem olyan nincs. 
Kipróbáltam különféle összetételű lisztekkel, de az évek során kétfélénél maradtam. 
Az egyikbe teszek teljes kiőrlésű tönkölybúza lisztet, a másik ez. 
Ezt készítem legtöbbször. 




A Fiam a Fővárosba jár iskolába, utazik egy bő órát.
A legjobb megoldás a közlekedésének megkönnyítésére,
ha a szomszédos faluban megálló hévvel megy.
Igen, de sajnos a szomszéd faluba semmilyen tömegközlekedéssel nem jut el.
Így, oda autóval visszük és megyünk érte. 
A hónapok során az a gyakorlat alakult ki, hogy amikor Ő végez az iskolában,
nekem akkor kell elkezdenem főzni, hogy kész legyek és
 a lehető legfrissebben tálaljam az ebédet.
Tegnap, ezt megelőzően bő fél órával kaptam a sms-t, hogy már jön, elmaradt az utolsó óra.
Nem maradt  időm készíteni semmit. Arra jutottunk, hogy együtt összedobunk valamit. 
Szeretünk együtt ténykedni.
Csirkés és sajtos tekercs mellett döntöttünk.
A pitát említette, de az több idő lett volna.
Ezt a lepénykenyeret nagyon szeretem, "százféleképpen" töltjük és tekerjük, 
még ha  "mexikói" töltelékkel fogyasztjuk, akkor is ezt sütöm.




Lepénykenyér 

Hozzávalók
350 g finomliszt
200 g rétesliszt
tengerisó
1 lapos mokkáskanál sütőpor (Alnatura/dm)
50 g olaj
300 g langyos víz

Félkiló lisztet elkevertem a sütőporral, sóval. 
Hozzáöntöttem a vizet (a víz most nem éppen langyos, inkább kellemes melegnek mondanám, 
olyan 30 fok körül), az olajat és a keverőgépem spiráljával, alaposan összekevertem.
Adtam még hozzá annyi lisztet, hogy megfelelő keménységű tésztát kapjak 
(tehát összesen még 45- 50 g-ot).
Az enyhén lisztezett pultra tettem, hozzátettem "magam", kedvesen átgyúrtam, 
majd cipót formáltam belőle, folpack fóliával letakartam. 
Pihent 10 percet, még előkészítettem a húst, a sütéshez.
A cipót 14 darabra osztottam, egyenként kis golyókat formáztam belőlük és letakartam a fóliával.
Enyhén lisztezett alapon, egészen vékonyra nyújtottam.


 


A serpenyő alja, amiben sütöttem 22 cm átmérőjű, de én ettől nagyobbra nyújtottam a tésztát, 
mert amikor a forró serpenyőbe kerül, kissé összeugrik.
A serpenyőbe már nem kell olaj, teljesen szárazon sütöm, a maradék lisztet mindig kitörölöm.
Nagyon gyorsan megsül, vigyázni kell, hogy ne száradjon ki, fordítással együtt 1 perc körül megvan. 
Az egyik felét addig sütöm, míg megjelennek a kis hólyagok, akkor megfordítom, 
a másik oldalának fele idő is elég.
Konyharuhára borítom és rögtön betakarom.
Másnap is jó, ma ebből készült a tízórai. 
A maradékot tegnap amikor kihűlt, feltekerve, a folpack fóliába csavartam.
Forró serpenyőben újra lehet melegíteni. 




Most salátalevelet, vadrukkolát, pitypanglevelet, retket, újhagymát, (egy koktélparadicsomot),
sűrű házi joghurtot* tettünk bele.
 A húsosba, sült csirkemell csíkok kerültek, a sajtosba, sült füstölt mozzarella.




*Sikerült a házi joghurtból, igazi sűrű krémes görög típusú joghurtot készítenem, 
hamarosan megmutatom.




A tortilla tésztáról, a nem rég olvasott könyvemből idézek.
"...Abuelita kezdett el főzni tanítani, és mutatta meg, hogyan kell tortillát készíteni - magyarázta Lillian.
Ha igazán autentikusak akarunk lenni - azzal kissé meghajolt Abuelita felé -, akkor magunk készítenénk el a tésztát.
Beáztatnánk az előre megfőzött, szárított kukoricát vízbe és porított zöldcitromba, hogy nixtamal-t kapjunk, amit aztán beledarálnánk a masa hariná-ba. Ám szerencsénkre Abuelitának van egy csodálatos üzlete, ahol készen is megvehetjük ezt a lisztfajtát.
- Amikor kislány voltam - szólalt meg Abuelita -, az én feladatom volt a kukorica megőrlése. Volt egy nagy kövünk, közepében mélyedéssel, mataté-nek nevezik, én pedig letérdeltem elé és egy manó-val, ami olyasmi, mint egy kőből készült sodrófa, összezúztam. Tudjátok, sokáig tart akár egy tortillára valót is megőrölni, és erős karok kellenek hozzá. Meg térdek.
Sokkal könnyebb így - mondta, azzal felkapta a masa hariná-t tartalmazó zacskót, majd kiöntötte az előkészített tálba a sárga kukoricaliszt-patakot.
- Önts bele egy kis vizet! - nyújtotta Chloe felé a tálat.
- Mennyit? - kérdezett vissza a lány.
Abuelita végigmérte Chloét, a vékony vállain buggyosan lötyögő pulóverét, sötét szemceruzával vastagon kihúzott szemét. Vállat vont, s a mozdulat olyan könnyed és hanyag volt, ahogy a szél libben át a fű felett.
- Amennyi jónak tűnik."
(idézet, Erica Bauermeister, Ízek életre-halálra könyvéből)

Hát ezért lenne fontos, hogy grammokat követés helyett, megtanuljunk ráérzékelni dolgokra. 
Bár ez idővel megtörténik. Elárulom, hogy a lány Chloé megtudta csinálni segítség nélkül :)
Egy mondat még a könyvből: 
"....Még mindig száraznak érezte. Adott hozzá, még egy kevés vizet, újra összekeverte, majd még egy kis víz következett, amíg végül azt nem tapasztalta, hogy a két anyag eggyé válik."


  Ahol van tizen-huszonéves a családban, próbáljátok ki ezt a lepénykenyeret, imádni fogják. 





Lepénykenyerek a blogon


Kelt lepénykenyér:
Lepénykenyér teljes kiőrlésű liszttel és kókuszvajjal:
Naan kenyér:
Pita: 





8 megjegyzés:

  1. Bár nincs tizenéves nálunk, de én is nagyon szeretem. Eddig igazi gluténmentes változatot nem sikerült összehoznom, és igazából olyat sem, ami jól tekerhető lett volna. Pedig nagyon szeretem. Salátával és friss zöldfűszeres sajtkrémmel kenve. Hmm... Ki fogom próbálni, Ági!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Margaretta, tudod mennyire csodállak! aki mindent ehet, -csak a mértékre illik figyelni- annak nem gond összedobni valamit. Amit én nem, pl, a margarint, zsírt, nem olyan bonyolult vajra, olajra cserélni, na de a gabonát!
      Bízom benne, hogy örömet okoz :)
      Ölellek,

      Törlés
  2. Nagyon guszta, és isteni töltelékkel készítetted! :) És nagyon tetszik, hogy "kedvesen átgyúrtad"! :)

    VálaszTörlés
  3. Nálunk is nagy kedvenc! Egyszer kipróbáltam kukoricalisztből is, de olyan száraz, ropogós lett, hogy majdnem ehetetlen. Aztán rájöttem, hogy nem ilyen kukoricalisztet használnak az eredetihez:-)
    Nagyon szépek lettek a lepények, guszta az a töltött:-) és várom nagyon a joghurtod receptjét <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen Hajni, én is sokat kísérleteztem, különböző arányokkal. lisztekkel, nekünk ez felel meg :)
      A joghurt csorog (sokadszor, de mindig gyorsan kellett valamihez, nem sikerült lefotóznom, de így nagyobb a tapasztalat), fotózom és írom a napokban :)
      Ölellek,

      Törlés
  4. Nagyon szép lett, az ember szívesen kicsipegetné belőle a finomságokat:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :), hát rajta csipegesd, én ehetek glutént, majd megeszem a lepényt :)

      Törlés