Follow by Email

2013. június 27., csütörtök

Császárgalóca



Császárgalóca/Amanita caesarea




Megkóstoltuk a fejedelmek eledelét :)
Drága "gombatudor" Barátom lepett meg 2 db  (igen csak! 2 db)  Császárgalócával. 
Nagy dolog ez, mert ez egy  -most már sajnos-   igen ritka gomba. 
Szokás császárgombának, tojásgombának nevezni. 
Az utóbbit, mert a gomba amikor még nem bújt ki a burokból, pont úgy néz ki, mint egy tojás.
Az előbbi elnevezésről azt tartja a történelem, hogy azért kapta a császár nevet, mert egy római uralkodó kedvence volt. Ezt támasztja alá, hogy több országban a nevében benne van a császár szó. 
(Érdekes, hogy pont Olaszországban nem, ott "ovolo"-nak (tojás) hívják.)
Tudnunk kell róla, hogy még hivatalosan nem védett, de bizony vigyáznunk kell rá. 
Savanyú talajú lomberdőben találkozhatunk vele, akkor ha nagyon meleg van 
(tehát ebből kiderül, hogy mikor kaptam a gombát :).
Nagyon szép. 




Bár választhattam volna nagyobbat is, de ezek annyira csinosak voltak, így "megelégedtem" velük. 
Ahogy nő a gomba (és ugye gyorsan nő), felreped a fehér burok és kivillan a narancsos mély vörös kalap. Amikor már akkora, hogy a kalap alá belátunk, akkor meglátjuk a semelyik másik galócához nem hasonló sárga sugárlemezeit (erről végkép belehet azonosítani a gombát). 


 


Pont emiatt a "boldog" szabadon szaladgáló, kapirgáló, zöldet legelő tyúkok tojására emlékeztető szín miatt, az egyik ínyenc fogás amit készítenek belőle: az leves.
Én a másik mellett döntöttem: nyers "saláta". 


 


Szeretem natúran megtapasztalni az ízeket.
Ne nyomja el semmi a nyers gomba édeskés fejedelmi ízét, inkább kiemelje azt.
Éppen ezért nagyon vékonyan felszeleteltem és kevéske extra szűz olívaolajat csurgattam rá. 
Gondolatnyi só és bors, tetejére parmezánforgács. 
Házi kenyérből készült őzbarna pirítóssal fejedelmi uzsonna volt.


 


A gombáról most is Antonio Carluccio gombamester könyvéből (Gombák könyve) csipegettem, 
illetve az "Ismerjük fel a gombákat" című kiadványból okos(k)odtam.
Carluccio, a császárgalócát könyvében e képpen ajánlja:
 -Gombás, spenótos, pármai sonkás saláta, amihez az említetteken kívül, olívaolajat, 
mustárt és balzsamecetet ad.
Illetve készít belőle rizottót (mi mást, amiben nincs is más csak hagyma, só, bors, rizs, a gomba, meg a tetején parmezán) és egy spagetti félét, aminek a mártásába kerül a gomba alá fokhagyma, vaj, olívaolaj, fűszerezi rozmaringgal és gondolatnyi szerecsendióval, sóval, borssal és a tálalásnál itt is parmezán kerül rá.





Erdei kirándulásaink/túráink során mi magunk is találhatunk gombákat. 
Persze ehhez nem árt ha van nálunk egy éles bicska, és tisztában vagyunk a gombagyűjtés szabályaival, 
meg persze némi ismeretekkel rendelkezünk az ehető és nem ehető gombákról.
  Ne nyúljunk csak ahhoz a gombához, aminek fajtájában biztosak vagyunk és akkor is ragaszkodjunk hozzá, hogy lássa szakember. 
(Nagyobb településeken találunk hivatalos gombavizsgálót. 
Amennyiben van ilyen tervünk, járjuk az erdőt, érdemes előre tájékozódni,
 mikor és hol tudjuk bevizsgáltatni.)
 
Vigyázzunk magunkra és a természetre!
 
 




3 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Kedves Névtelen <3
      Bizony, bizony, már védett!

      http://www.miskolcigombasz.hu/vedett_gombak.php?PPE_SID=

      Köszönöm szépen!

      Törlés
  2. Gombát nem eszünk nyersen, mert nem növény, így a sejtfala kitin, tehát lényegében emészthetetlen, csak jól szét lehet vágni vele az emésztőrendszert...

    VálaszTörlés