Follow by Email

2013. október 10., csütörtök

Szőlő saját levében, tartósítószer nélkül




Ez, egy idei natúr sorozat tagja. 
Többféle gyümölcsöt tettem már el így a saját idejükben, tehát már volt tapasztalatom.



 



A piacon kedves M. néninek száraz a bőre, panaszkodott nekem. 
Amikor legközelebb találkoztunk, megleptem saját készítésű arckrémmel, amit neki készítettem. 
Nagyon örült, egy jó adag Othello szőlővel ajándékozott meg. 
Tekintettel, hogy van saját szőlőnk amit eszegetünk, így a Tőle kapottal csinálni kellett valamit. 
Gondoltam, miért is ne, minden nélkül üvegbe rakom és nedves dunsztban hőkezelem.
Az ötlet most is bevált. Hetek múltán is tökéletes. 
A próba tehát megvolt, jöhetett nagyobb mennyiségben való ismétlése.



...ez a fajta került az üvegbe...


Most nem Othello került üvegbe, hanem egy "nem tudjuk a nevét" fajta, nagyon fekete,
nagyon édes, pici apró szemű (olyan, mint a feketeribizli).
A kedvencem és a madaraké.
E. Barátom akiknek a kerítésére kapaszkodott, na meg a házuk oldalára, évek óta ad nekem belőle. Szedhetek kedvem szerint, csak a madaraknak kell hagynom belőle. 
A madarak nekem is fontosak, így bőven hagyok nekik, hisz a madarak többen vannak.


...a félrefordított üvegben nem látszik a lé, pedig van, a szőlő sajátja :)


Szőlő saját levében

Hozzávalók
szőlő
(pl. Othello vagy Izabella, apró szemű kék szőlőt ajánlok,
de bármilyen szőlőből megéri eltenni)

Az "patyolat" tiszta üvegeket és tetőket kézközelbe készítettem.
A szőlőfürtöket meleg folyóvízben alaposan megmostam. A szemeket leszedegettem, 
közvetlenül az üvegekbe rakosgattam (így nem töröm fölöslegesen). 
Többször odaütöttem az üveg alját a tenyeremhez, hogy a lehető legjobban tömörítsem
 a szemeket (tényleg férjen bele, amennyi tud).


 


A kupakokat szorosan / "ütközésig" rácsavartam. 
Egy nagy fazék aljára konyharuhát tettem, majd az üvegeket belerakosgattam, 
volt ami kicsit alacsonyabb volt a többinél, az alá egy lapos kavicsot tettem 
(célszerű azonos nagyságú üvegeket összeválogatni*).
A fazékba langyos vizet töltöttem az üvegek válláig, majd az egészet fölforraltam. 
Amint láttam, hogy nő a feszültség az üvegek belsejében
(forrás + üvegek nagyságától függően pár perc), 
a tüzet elzártam, a fazekat pedig lefedtem. 
Így hagytam a natúr szőlő befőttemet kihűlni.


...ez a szőlő, a miénk, most dekoráció...

*Teljesen kifogytam üvegekből, pedig vettem is jócskán.
 Az élet olyan kegyes volt hozzánk az idén :)
több mázsa gyümölcsünk termett.
S mert a befőzéssel dolgozni kell, ideje meg senkinek manapság,
 így én főztem be azt ami nem fogyott el nyersen. Majd más is kap belőle. 
Hiába vettünk üveget és kaptam ismerősöktől, üvegek között már nem dúskáltam 
így a befőzési idény vége felé.
Így került kavics az alacsonyabb alá.




Előkészületek

- Tisztára mosott üvegek, kupakok.
Szó szerint,  tisztára mosott! nem több és nem kevesebb. 
Tisztára mosott, az én értelmezésemben azt jelenti, hogy ragyog, nincs az üvegen semmi régi/maradék (papír sem), teljesen átlátszó, nem foltos/homályos.
Ehhez nem kell más, csak áztatás, mosószeres, alapos (akár mechanikus) elmosás,
többszörös öblítés, forró folyóvíz alatt, vagy ecetes vízben öblítés és egy fazék forróba mártás,
vagy kifőzés, majd fejjel lefelé borítva kiszárítás. 
Az egészet kitehetjük a Napra felhasználásig, egy vékony gézzel, letakarva. 
A kupakok nehezebb téma: 
- lehet, hogy jó a régi, de akkor nagyon oda kell figyelni, hogy lekvárra ne kerüljön 
ecetes uborkás kupak, vagy, ami előbb még hagymás csalamádét zárt le.
- veszünk újat, ha kapunk :)
Mindkét esetben alapos elmosás után egy fazék vízben 10-15 percig rotyogtatom,
 majd egy tiszta konyharuhára borogatom és kiszárítom, vagy a Napra teszem.
 Eleve csak sérülésmentes/hibátlan kupakkal próbálkozzunk, 
mert a kupak fontos szerepet tölt be a tartósítószer nélküli befőzésben.
Nem mikrózom, nem sterilizálom.
Egy szó, mint száz: tiszta és kész!
 - Nedves dunszt
Kellő nagyságú fazekat kibélelek papírral ( újságpapír vagy papírtörölköző )
vagy konyharuhával, olyannal amit nem sajnálok.
Olyan edényt választok, amiben széltében hosszában elférnek az üvegek.
Magasságra úgy, hogy a fedőt rá tudjam tenni.
Egyforma nagyságú üvegeket választok.
Beleállítom a megtöltött üvegeket, amire már a tetőt is rácsavartam.
A fazekat pont addig töltöm vízzel, mint az üvegekben a folyadék szintje.
Ráteszem a fedőt, felforralom és a még 5-10-15 percig gyöngyöztetem,
 attól függően mekkora az üveg.
Elzárom a tüzet és így hagyom kihűlni.
Amikor a dunsztból kiszedem, mindig meggyőződöm róla, 
hogy a kupak HOMORÚ! tehát nem púpos.





6 megjegyzés:

  1. Csodás finomság született a kezeid között ismét!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ági, valóban nagyon finom :)
      Köszönöm.

      Törlés
  2. nem semmi, és ez így eláll? meddig? ugyanolyan steril? honnan tudod, h nő a feszültség?:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szepniki :) igen eláll (ha jól zár a kupak) bár meddig (ha jól zár a kupak, akkor már nem tud bekerülni semmi, amitől megromlana). Nem kell sterilnek lenni, csak a bomlasztó baciknak elegendő hőkezelés kell. Látod a buborékokat, megváltozik a színe és felpúposodik a tető a belső nyomástól.

      Törlés
  3. Mekkora ötlet! A pasik meg ötszöt ennyi munkával képesek bort készíteni belőle... hi-hi-hi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hi-hi, még szerencse, hogy az enyémek nem akarnak :)
      Köszönöm, a kedvenceim.

      Törlés