2014. szeptember 26., péntek

Csokoládés túrós "virág" kevert sütemény




Sokszor írtam már a gyökereimről, csodálatos Édesapámról és Édesanyámról, a gyermekkoromról.
A család fontosságát, a női és férfi szerepek megoszlását, a gyermekek iránti felelősséget Tőlük
 láttam, az életutamon csak megerősítést kaptam.
A sütés-főzés szeretetét Édesanyám mellett szívtam magamba,
Tőle láttam mennyire fontos a "táplálás" milyen fontos mit teszünk az asztalra.
A "mit teszünk az asztalra" elsősorban nem a hozzávalókat jelenti, hanem leginkább a hogyan-t.
Igaz nem emlékszem olyanra, hogy nincs, hogy éheztünk volna, hisz volt kert, voltak állatok,
 a Szüleim mindent amire szükségünk volt megteremtettek.
 Édesanyám tipikusan az az asszony volt aki a "semmiből" is tudott terülj-terülj asztalkámat teremteni. Legalábbis így éltem meg.


 


Későn született gyermekük vagyok (a kis kései...:), a Testvéreim már régen iskolába járók voltak,
amikor megérkeztem. Persze a rokonság gyermekei is többnyire idősebbek nálam,
így kisgyermekoromban nem győztünk lakodalomba járni.
Akkor még vidéken nem rendezvényszervezők szervezték a lagzit, nem partiszolgálat látta el a násznépet finom falatokkal, nem étteremben, szállodában ülték meg a fiatalok egybekelését.
Nem ám, :) a rokonság egész héten sütött-főzött, hónapokkal előbb megkezdődött a készülődés.
Persze itt is volt "rendezvényszervező", pontosan le voltak osztva a szerepek:
ki készíti a levesbe való tésztákat, ki a böllér (ki öli le a disznót), ki irányítja a süteményes asszonyokat, ki a "Süteményes asszony" a főcukrász, kik a segédjei.
Ki lesz a csapos, ki lesz a vőfély, ki varrja az ünnepi ruhákat, ki öltözteti a menyasszonyt.
Mindenki felelt a vállalt feladatért.
Amikor kitűzték az esküvőt, onnan fogva szervezkedtek: nevelték az állatokat,
amiket a nagy napra fognak levágni, készült a levesbe való csigatészta,
a malomból vett lisztből és a saját tyúkok tojásából.
Az esemény hetén kedden már sütötték az elálló aprósüteményeket (darálóst, linzereket),
szerdán vagy csütörtökön vágták a disznót, birkát, csütörtökön vagy pénteken a szárnyasokat.
A disznóvágáskor volt disznótoros pogácsa, a kopasztóknak meg almás-túrós-meggyes lepény.
Szombaton ebédre raguleves és rétes dukált.
Nos legtöbbször az Édesanyám volt a "főcukrász" eleinte a rokonságban,
később már idegenek is hívták.
Messze a környéken tudott volt, hogy becsületes, józan, "ügyeskezű", gyors és határozott ember.
Joli néni csigatésztája nem fő szét a levesben, ha Joli néni süt, elég lesz a sütemény.
Joli néni pogácsáját, sajtos rúdját, rétesét akarta mindenki akihez eljutott a híre.

Én is akartam...az én Gyermekem mindezt már csak hírből ismeri.
Hosszú, hosszú ideig nem bírtam rétes sütéshez nyúlni, Édesapám életének utolsó éveiben igaz többször próbálkoztam, de tudtam, Anyám titkának jó ha a közelébe jutottam.

Nincsenek már velünk, mi akik kóstoltuk emlékszünk az ízekre, de a Gyermekem nem,
sajnos már nem kóstolhatta meg Anyám rétesét....
Így ha rétest teszek az asztalra (és igyekszem), Neki, előbb-utóbb ez lesz "A" rétes.
Bízom benne.


 


Az elmúlt hetekben  a húzott rétes sütést gyakoroltam (sütött Anyám másmilyent is).
Gyakorlom, alakítgatom, próbálom felidézni az emlékeket.
 A recept a fejembe van -bár a receptbe belenyúltam, hisz nem eszem disznózsírt-
a technikán van mit fejlesztenem.
Sütöttem túróst, almást, káposztást, kapros túróst, házi túróst.
Az utolsó alkalommal már egészen jól ráéreztem :)

A túrót most is réteshez vettem, de a program másképpen alakult,
így kevert süteményt készítettem belőle.
Egy kicsit eljátszottam a fejemben születő "recepttel" ez lett belőle.
(Másnapra meg az üres tepsi...a családom hipp-hopp "eltüntette"...)

A kakaó mennyiségére tekintettel bátorkodtam csokoládésnak nevezni,
virágnak meg a túrós rész formája miatt....
Volt előző napról 2 db tojásnak a fehérje, ezt a túróhoz kevertem,
ha nincs, akkor ezt egy plusz tojással felválthatjuk.




Csokoládés túrós "virág"

Hozzávalók
csokoládés rész
2 db tojás
50 g házi vaníliáscukor (lehet más édesítő)
30 g (holland) kakaópor
100 g finomliszt
1/2 cs sütőpor (dm/alnatura foszfátmentes)
késhegynyi só
50 g olvasztott teavaj
100 g joghurt

túrós rész
750 g túró (házi vagy nem zsírszegény)
100 g házi vaníliáscukor
késhegynyi só
1 ek liszt
1 db tojás
2 db tojásfehérje (vagy helyette még egy egész tojás)
(ha nem vaníliás az édesítőnk, akkor 1/2 rúd vanília magjai)

tepsi kikenéséhez
pici puha vaj és rétesliszt


Bekapcsoltam a sütőt 175 fokra. 
A 21 cm átmérőjű (5 cm magas) kerek tepsimet vajjal vékonyan kikentem, behintettem rétesliszttel.
A csokoládés részhez a tojásokat kikevertem a cukorral (habverővel), hozzáadtam a sót, a kakaót, belecsorgattam a puha (nem meleg) vajat (végig dolgozott a habverő).
Végül fakanállal hozzáforgattam a sütőporral elkevert lisztet és joghurtot.
A tepsibe öntöttem, úgy mozgattam a tepsit, hogy legyen pici pereme.
A túrót összenyomkodtam villával, hozzákevertem a cukrot, a sót, a tojást és tojásfehérjét (szintén habverővel) végül az evőkanál lisztet.

Képzeletben 6 részre osztottam a túrós krémet, a csokoládés részre sziromformába ráraktam.
Kíváncsi voltam mivé alakul :)


...még nyers...


A "nehéz" túrós-krémes lesüllyedt, a sütőporral lazított csokoládés rész felemelkedett.


..megsült...

 Izgatottan vártam, mit látok szeleteléskor :)
Olyan lett mintha megtöltöttem volna :)






Üdvözlet "emilia olah"-nak




Köszönöm a jelenléted :)







2014. szeptember 25., csütörtök

Zsályás túrókrém (sós)



Túrós süteményt készítettem. 
Az 1 kg túrót soknak találtam a tepsi méretéhez, a 1/2 kilogrammot meg kevésnek.
Így  tettem bele amennyit kívánt, a többiből készítettem kenyérre kenhető krémet.
Tettem hozzá olvasztott vajat, habtejszínt, sóztam, tekertem hozzá borsot, 
fűszereztem fokhagymával és friss zsályával.


 


Botmixerrel egészen krémesre dolgoztam.


 


Zsályás túrókrém

Hozzávalók
25 dkg túró
5 dkg vaj
1 dl habtejszín
bors
1 duci gerezd fokhagyma 
2 nagy levél zsálya




Amennyiben reggelihez készítjük így ajánlom, ha vacsorára, 
akkor kerülhet bele több fokhagyma és zsálya.








Üdvözlet "Lysa"-nak




Kedves Lysa, köszönöm szépen :)





2014. szeptember 22., hétfő

Levendulás linzer



Szép lassan búcsúzik a nyár, reménykedem, hogy hosszú őszben lesz részünk,
és még hetekig élvezhetjük a kertben termő fűszereket.
Amit csak lehetett már eltettem télire: szárítottam, tettem el sóban, olajban, mézben, szirupban, 
így ami még virít, azt frissen használom fel a napi főzések/sütések során.
A kekszbe is ezért került levendula. 




A Fekete bodzás krémnél Gabi írta,  hogy örülne a keksz receptnek.
Nos említettem, hogy a sárgabarackos keksz nagyon morzsásra sikerült :) 
így elkészítettem helyette e klasszikus linzert. 
Azért is e mellett döntöttem, mert ugyanazon írás kapcsán merült fel egy kérdés: 
"Szerinted mitől lesz túlzottan morzsás?"....a klasszikus 3:2:1 arányú alaprecept.
Azt tudom az én sárgabarackosom miért esett szét, Márta receptjénél meg gyanítom, 
hogy a hozzáadott sütőportól és szódabikarbónától.
A 3-2-1 arányú linzer tapasztalataim szerint    -a sok vaj miatt-   önmagában is egy omlós tészta, 
én nem szoktam hozzá tenni "lazítót", szerintem nem "kívánja". Persze lehet hogy tévedek.




Levendulás linzer

Hozzávalók

30 dkg liszt
20 dkg vaj
10 dkg cukor
1 ek limelé (lehet citrom)
1 db lime reszelt héja (bio, a sparban kaptam)
csipetnyi só
felébe 1 tk levendulavirág

A lisztet összekevertem a cukorral, sóval és belereszeltem a lime héját. 
A kisebb darabokra vágott hideg vajjal összemorzsoltam. 
Hozzáadtam a frissen facsart limelevet és gyors mozdulatokkal összeállítottam a tésztát.
Kettévettem és a felébe belegyúrtam a levendulavirágot.
Folpackba csomagoltam és hűtőbe tettem 1 órára.
Lisztezett munkafelületen 3mm vastagságúra nyújtottam és derelyevágóval ~ 2,5 x 5 cm
nagyságú lapokra szabdaltam.
A fele tésztát   -amibe nem tettem levendulát-  3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval szurkáltam ki.
180 fokos előmelegített sütőben világos színűre sütöttem.








Üdvözlet "klara"-nak




Köszönöm szépen :)





Üdvözlet "Gyöngyi Hencz"-nek




Gyöngyi, köszönöm :)





2014. szeptember 16., kedd

Paradicsomos húsgombóc tésztával



Az iskola indulásával visszaköltözött a "rendszer" az életembe :)
A pillanat spontaneitása mellett megjelent az állandóság és a tervezés :)
Mindennap kb. ugyanakkor főzök, nem akkor amikor megéhezünk.
Előre tervezem mit fogok készíteni, nem csak amit éppen megkívánunk.


 


A tanítás hosszú, nem oldhatjuk meg egy szendviccsel a Gyermekem étkezését. 
Lehetőség van az iskolában előfizetni menüre, de szerette volna, ha itthonról vihet ebédet.
Miért is ne, nagyon örülök neki.
Viszont néhány szempontot érdemes figyelmemben tartanom: 
- tápláló legyen (fejlődő szervezet)
- tartalmas legyen (egy szelet müzli tápláló, de nincs el vele estig...)
- hidegen is élvezhető  -finom és esztétikus- legyen (nem melegíti meg)
- ne romoljon könnyen (csak másnap fogyasztja)
- változatos legyen (:)
- vállalható legyen (külvilági ingerek...)




Ezzel a gazdag paradicsomos szósszal az idei kerti paradicsomtól is búcsúzom, 
már ilyen mennyiség főzéshez nem áll rendelkezésemre. 
Frissen enni van még egy-két kiló, és vége.


Paradicsomos húsgombóc tésztával 
(A megadott mennyiség 4 fő részére.)

Hozzávalók
húsgombóchoz
500 g marhahús darálva
3 gerezd fokhagyma
bors
1 tojás
3 ek zsemlemorzsa
friss oregánó (szurokfű)
sütéshez 
 olaj
szószhoz
500 g friss paradicsom
3 gerezd fokhagyma
bors
olívaolaj
friss oregánó
friss kakukkfű
tészta
500 g Farfalle 
tálaláshoz
parmezán
friss bazsalikom


 - A frissen szedett fűszereket megmostam, leszárítottam és (bazsalikom kivételével) apróra vágtam.
- A húst fűszereztem (só, bors, szurokfű, fokhagyma), 
hozzáadtam a tojást és zsemlemorzsát, majd lefedve félretettem.
- Elkészítettem a mártást: a paradicsomoknak lehúztam a héját (keresztirányba bemetszettem 
a tetejüket, majd lobogó forró vízbe dobtam 1-2 percre), néhány darabba vágtam.
Nagyobb fazékba (ebbe fogom majd az összeset összekeverni) olajat forrósítottam, 
beledobtam a felszeletelt fokhagymát, rá a paradicsomot, pirítottam, fűszereztem 
és összefőztem az egészet (kb. 20 perc).
- Megformáztam a kicsi húsgombócokat, majd egy ujjnyi forró olajban 
(közepes lángon) 4-5 perc alatt elősütöttem.
- Átraktam a paradicsomszószba és együtt további 10-15 percig főztem.
- Sós vizet forraltam a tésztának, majd előírás szerűen (10 perc, al dente) megfőztem.
- A főtt tésztát a húsgombócos, illatos paradicsomszószba átszedtem.

A másnapi ebédet rövid idő alatt kihűtöttem. 
Reggel reszeltem rá parmezánt és frissen tépkedett bazsalikommal szórtam meg.
  



Húsmentes változat :) a blogon:
Padlizsánfasírt paradicsomszószban



..."Bazsalikom keretben"...








Üdvözlet "Eszter"-nek




Kedves Eszter, köszönöm :)





2014. szeptember 12., péntek

Sárgarépás zöldborsós pite



A sárgarépa színe szemet gyönyörködtető, 
együtt a zöldborsóval meg igazán jókedvre hangoló ezeken az esős napokon.


...a kép az eső előtti "utolsó" Napsugár idején készült...

Apropó, a szemet nem csak gyönyörködteti, hanem a jó látáshoz is hozzájárul.
(A sárgarépa béta-karotint tartalmaz, amely A-vitaminná alakul át a testben.
 Az A-vitamin szükséges a tisztán látáshoz, a megfelelő fényérzékeléshez.)
Nem hiszem hogy a generációkon át fennmaradt mondás 
 -"Egyél sok sárgarépát, hogy jól láss a sötétben!"-  tévhiten alapulna. 
Amennyiben mégis tévhit, az sem baj. A sárgarépa roppanós finomság, sokféleképpen elkészíthető, 
édesen és sósan, nem csak a levesben állja meg a helyét. 
Persze, aki nem szereti a sárgarépát az nem fog velem egyetérteni. 
Mi szeretjük, hetente többször kerül az asztalunkra.




Sárgarépás zöldborsós pite


 


A pite tésztájához a hajtogatás nélküli "leveles" tésztát választottam.
Szerintem tökéletes :)

Hozzávalók
tészta
250 g finomliszt
200 g hideg vaj
1 tk "jó" só
4 ek hideg víz
1 ek ecet (lehet 10 %-os vagy gyengébb almaecet)

töltelék
1/2 kg sárgarépa
1/2 kg zsenge zöldborsó (a másodvetés már szedhető, de a fagyasztott is jó)
1 zacskó (250 ml) habtejszín
3 db tojás
frissen őrölt bors
friss petrezselyem vagy más zöldfűszer (csombor, menta, bazsalikom, kakukkfű, stb.)

A tésztát az itt ismertetett módon elkészítettem.
http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/09/leveles-teszta-hajtogatas-nelkul.html 
Röviden: a sós liszttel összemorzsoltam a hideg felkockázott vajat.
 A hideg vízbe kevertem az ecetet, ezt rálocsoltam a morzsára és 
gyors mozdulatokkal összegyúrtam a tésztát.
A sütőformát előkészítettem (21 cm átmérőjű 5 cm magas, de lehet más is), 
"gondolatnyit kikentem" vajjal (a vajas papírral pont megfelelő), 
behintettem liszttel (éppen csak) közben a tészta pihent.
Lisztezett felületen a tésztát kinyújtottam, kibéleltem vele a tepsit, majd a túllógó részeket levágtam 
(így is akartam, hogy maradjon tészta, tehát eleve nagyobbra nyújtottam).
A tésztát (tepsistől) betettem a hűtőbe. A széleket összenyomtam és félretettem.
A sárgarépákat megtisztítottam és uborkagyalun leszeleteltem.
(A sárgarépa így roppanós marad, ha puhán szeretnéd, akkor előkészítést igényel: párold meg :)
A tojásokat felütöttem, egynek a fehérjét külön tálkába.
A tejszínt a tojásokra öntöttem, fűszereztem, összekevertem egy villával, 
majd beleforgattam a sárgarépát és a zöldborsót.
Bekapcsoltam a sütőt, a tésztát elővettem a hűtőből.
A tészta belsejét megkentem a tojásfehérjével (így nem áztatja el a töltelék), 
majd a maradékot a zöldséges masszához kevertem, amit mindenestől a tésztára öntöttem.
A félretett maradék tésztát kinyújtottam, derelyevágóval felszeleteltem és 
a zöldséges töltelék tetejére rakosgattam.
40 perc alatt készre sütöttem.


...nézzétek a szélét :) hát ezért írtam, hogy tökéletes :)...

Melegen nehezebben szeletelhető, de úgyis langyosan (meg hidegen) szeretjük a legjobban :)









Üdvözlet "Beszter"-nek




Köszönöm szépen a jelenléted :)


...Gyömbér illatú menta...

2014. szeptember 8., hétfő

Szilvabőr




Aki nem ismeri, hihetné, hogy a szilvabőr egyenlő a szilva héjával, de nem...
A címet olvasva, a gasztroblogokon jártasabbak tudhatják mit fed, a kevésbé jártasaknak elárulom :):
édes szilvapüré aszalva :)




 Marisznál   -kinek leírását pontosan követtem-
már tavaly megcsodáltam, de csak most érkezett el az ideje, hogy elkészítsem.




Volt többféle, összességében egy kilónyi érett szilva a kosárkában, gondoltam meglepem a Fiam.
Reggel álltam neki, mert bár nem igényel sok munkát az elkészítése, de több órán át kell a sütőben szárítani. (Így olyan időpontot válasszunk amikor tudunk rá felügyelni és persze szabad a sütő is.)


Szilvabőr
Szegfűszeggel fűszereztem, mézzel édesítettem.


Hozzávalók
1 kg érett szilva 
10 dkg méz
1 mokkáskanál őrölt szegfűszeg

A szilvát mosás után kimagoztam, daraboltam,  fazékba raktam és felforraltam.
Hozzáadtam a fűszert és a mézet. 


...tavalyi (már kristályos) méz tökéletes hozzá (a szilva és a Fény játéka)...


Továbbforraltam, ahogy Marisznál olvastam "szottyosra" főztem.
Ez nálam kb. 20 percet vett igénybe, persze közben többször megkevertem.
Elzártam a hőt, vártam 10 percet (hogy ne legyen fortyogó) és botmixerrel krémesre pürésítettem.




Készítettem 2 tepsit, sütőpapírral borítottam.
Az illatos, fűszeres szilvapürét a két tepsire elosztottam, egy spatulával egyenletesen vékonyan elsimítottam.
Beraktam mindkettőt a sütőbe és 70 fokon 4 órát aszaltam.





(Akkor jó, amikor már nem ragad hozzá az ujjunk, ha gyengéden megérintjük a felületét.)

Megvártam még kihűlnek, majd a sütőpapírról óvatosan lehúztam, feltekertem 
és ollóval falatnyi darabokra daraboltam.




Zárható üvegecskékbe pakoltam.




Igaz nem bonyolult elkészíteni, mégis azt javaslom csak az fogjon hozzá, 
aki szereti a szilvás sütemény "odakaramellizálódott" gyümölcsös részét...
 :)


 







Üdvözlet "Andi"-nak





Kedves Andi, köszönöm :)





2014. szeptember 5., péntek

Fekete bodzás krém



..avagy játék a színekkel :)


 


A teraszról nézelődöm.
A Nap lemenni készülődik, már érződik az ősz simogatása. Jól esik. 
Nemsokára érkezik a Gyermekem. Várakozom.
A késői ebéd kész, igaz desszertet nem készítettem. 
Jó lenne valamit, van még időm, 20-25 perc (még óráknak tűnik).
Körül nézek. Előző este találtam két "fürt" fekete bodzát, ráesik a pillantásom...
 Kézbe fogom, megyek be a konyhába  -hihetetlen milyen gyorsan pörögnek a gondolatok- 
 mikorra beérek, már "látom" mi lesz belőle :)
Megmosom és papírtörölközőre teszem (hogy leitassam róla a vizet).
A hűtőből tejszínt veszek elő, a kamrából a mézet, az asztalon lévő kekszes dobozt is a munkapultra teszem.
Desszertes poharakat készítek és egy zárható üveget (jó lesz holnapra).
Fekete bodzát leszemezem, villával 3-4 mozdulat. Mézet csorgatok hozzá, botmixerrel pürésítem. 
(A botmixer nyomban leöblítem, nem szárad rá.)


...ez a kép, a bodzaturmix készítésekor készült...

A tejszínből habot akarok, de egyet gondolok, miért is ne próbálhatnám meg a botmixerrel  
-ha már úgyis kéznél van-  meglátom mi lesz belőle*.
Öntök egy decinyit a botmixer tartályába, duruzsol a gép, s lám-lám, hab az nem, de sűrű krém lesz belőle.
:)
Tálba kanalazom, majd újra tejszínt öntök, teszek hozzá mézes bodzapürét.
 Botmixerrel ezt is összedolgozom. Csodás szín. Hű :) ezt is a másik mellé kanalazom.
Előszedek újabb zacskó tejszínt, felét(?) a tartályba, hozzá a a maradék mézes bodzapürét. 
Gombnyomás...ez is kész. Az eredmény szemet gyönyörködtető :)


 


Összemorzsolom a sárgabarackos kekszet   -egyszerűen "segítettek neki morzsálódni" :)-  
 majd a poharak és az üveg aljára szórom.
 Elkezdek játszani a színekkel, majd a krémet a morzsa tetejére elosztom.


 


Hűtőbe pakolom a poharakat.


 


Nyílik a kapu. 
Míg üdvözli Fiú és Kutya egymást, szólok a Férjemnek és meggyújtom a mécsest a terített asztalon....




Megjegyzés

- Tekintettel, hogy  a hozzávalók pár perc alatt előkészíthetők voltak, 
így a játék és a fotózás bőven belefért az időmbe.

- Előzőleg "kísérleteztem" egy kekszet, sárgabarackos kekszet, tejszín hozzáadásával. 
Nagyon finom, de elképesztően "omlós" lett, magyarán nagyon morzsálódott, azaz szétesett :). 
Így ez a keksz lett a napi desszert alapja. 
A kekszmorzsám cserélhető az éppen otthon lévő keksszel, piskótával, müzlivel, 
nézz szét a kamrapolcodon, biztos találsz valamit :)


 


- Igaz Fekete bodzával készítettem a pohárkrémet, ami ajándék volt a természettől, 
a bokor északi oldalán pillantottam meg, nagyon-nagyon elképzelhető hogy már nem találsz, 
hisz lejárt az ideje.
Nyugodtan váltsd fel a még termő szederrel, vagy az újratermő eperrel, málnával, nem kell hozzá sok.

 


Fekete bodzás krémhez összesen 3,5 dl habtejszínt, 70 g-nyi mézet, 1 maréknyi bodzabogyót, 
kb. 10 db sárgabarackos kekszet használtam fel és egy csipet sót, amivel a tejszínt sóztam meg :)